2016. május 19., csütörtök

A pálmaolaj közelről

Mindig mondom, hogy a szappanozás sok kihívással jár. A legújabb ezek közül egyben a legrégebbi is. Tavaly nyáron volt Itthon Viki, aki a Wendy kuzinja, Bali-n búvároktató és aktív szappanhasználó. Tavaly is kampányolt a pálmaolaj ellen, miközben a szappanjainkat szagolgatta. A Betyár szappan ötlete többek közt az ő látogatásának köszönhető.

Részlet a legutóbbi csevegésünkből: "... akartam mar régóta kérdezni valamit. Nem tudnátok a palmaolajat kihagyni es valami mással helyettesíteni? Borzasztó itt mi folyik a környéken azért hogy minél több palmaolajat termesszenek. Es a szegény orangutanok meg a többiek. Voltam szeptemberben INDO borneon ahol minden épp füstölt meg voltam maláj borneon ahol meg 12 órás buszút alatt semmi mas fát nem látsz csak olajfat... Szóval így..."

Olvastam néhány írást a témakorben, néztem fotókat, videókat, és most nem szeretnék patetikus hangvételben szónokolni az esőerdők pusztulásáról, meg az emberi faj hálátlanságáról, nem fogom magam fákhoz kötözni, nem leszek őrült GreepPeace aktivista, csak szép csöndben szégyenlem magam azért, ami történik. 
Ha bemegyek a boltba, mást sem lehet látni, mint pálmazsírral teli élelmiszert.  
Közben apám az Alföldön lévő kertjében évente háromszor szüreteli a fügét, és szép lassan megterem a kiwi is. Hozzászokunk, hogy nyáron már nem 32 fok Celsius a valódi kánikula, hanem 42. Hozzászokunk, hogy hónapokig pancsolunk a Tisza medrében, mondván, hogy "nagyon jó a part", pedig ez azt jelenti, hogy nincs ott víz, ahol lennie kéne. Kecskemét környékén homokdűnék közt autózunk, és mindenki klímát szereltet a lakásába, hogy nyáron aludni tudjon.

"...Az olajpálma ültetvények biológiai sivataggá változtatják az esőerdőket"


Részemről annyit tehetek, hogy nem vásárolok több pálmaolajat, amíg nem lesz itt is beszerezhető "GreenPalm" címkével ellátott verzió, ami fenntartható forrásból származik.  Persze ez nem változtat azon a tényen, hogy van a kamrában kb. 14 kg, amit el kell használni.
forrás: http://theirturn.net/2015/04/02/sustainable-palm-oil/
Alkottam egy pálma-mentes szappanreceptet a Cock-Pot-hoz, amelyet közzé teszek, ha beválik.  

Némi olvasnivaló

Hot Process szappan készítése Crock Pot-ban - technikai szőrszálhasogatás

Nem bírtam magammal, és nekiestem a kis piros barátomnak, teletömtem olajjal, zsírral, lúggal, folyadékkal, és eltekertem a rajta lévő kis gombot "low" állásba. 
A nagykönyv szerint követték egymást a fázisok, erről nem írnék, tele van vele a világháló, ugyanakkor van egy két apróság, amin továbbra is rágódom. Az ördög meg a részletek ugyebár.

Tapasztalatok:

1. Mennyiség: Papír szerint a Crock Pot 3500 g űrtartalmú, de ez elég optimista állítás, szappanos szemmel túlzásnak is mondható. 1500 g zsiradékot raktam bele, 38% folyadékaránnyal, így összesen 2282 g lett a massza. A kevergetés, meg a HP (hot process - meleg eljárás) esetén tapasztalható térfogatváltozás miatt azt kell mondanom, hogy ekkora edénybe ennél többet nem érdemes beletuszkolni. Közben azért azt is látom, hogy sokan egy kg-os masszákkal pancsolnak, de szerintem az bőven nem éri meg, mert kis mennyiségű szappannál is ugyanannyit kell mosogatni, és arányaiban több mehet kárba. 

2. Superfat: A CP (Cold Process - hideg eljárás) során mindig előre elkészítem a superfat anyagot egy külön üvegben, tehát ott együtt van a macerátum, az illóolaj és a növények, agyagok, miegymás. 
HP esetén ez nem így működik, mivel amennyiben egyenletesebb színt szeretnénk, a főzés előtt kell színezni (trace fázis végén), és csak kb. 2 órával később, közvetlenül formába öntés előtt jöhet az illat. 
Az első "crock" szappan színezéséhez holt tengeri iszapot használtam, amit fenyőgyantával és olajjal kevertem el. Ezeket az elején adtam hozzá. 
A legvégén hozzáadott illóolajos-zablisztes keverékbe is raktam egy kis agyagot. Ezt szándékosan nem kevertem el tökéletesen a forró szappan-masszában, hogy kissé színátmenetes legyen. A művelet sikerült ugyan, de egy dologra nem gondoltam. Ez utóbbi, illatos massza túl sűrű volt, és így vannak a kész szappanban kis foltokban agyagos pontok, amik már nem fognak elszappanosodni, hisz már nincs szabad lúg a szappanban. Ezek a pontok gyakorlatilag változatlanul puhák, az agyagos illat-massza maradékai. Ez csak optikai csalódás.

3. Hőmérséklet: Az edény "Low" - állásban is elég jól melegedett, a zsírokat és a folyadékot 42 fokosan egyesítettem, és sokáig turmixoltam.  A massza hőmérséklete a folyamat végére, (amikor többször intenzíven emelkedik) 90 fok fölé emelkedett. Kevergettem ugyan, de a hőmérsékletet nem méregettem közben, csak a végén.  Nem gondoltam, hogy ennyire fel tud hevülni az alacsonyabb "Low" állásban. Mivel a massza már elég jól nézett ki, kikapcsoltam a szerkezetet, kivettem az edényt, és kevergetve visszahűtöttem 70 Celsius-ig. Itt beletettem az illóolajos masszát. Az illat szépen megmaradt, meg merem kockáztatni, hogy erősebb, mint azonos méretű CP massza esetén lenne.
Azért nem vártam tovább, mert a massza a CP-hez képes sokkal gyorsabban szilárdult, és nem akartam, hogy beleszilárduljon a keverőtálba.
Ez részben a fenyőgyantának is köszönhető, mert az alapban szilárdítja a masszát.  Emiatt meleg eljárásnál jobb nem használni. Nélküle talán tovább lehetne hűteni a masszát formába öntés előtt, anélkül hogy túlságosan megszilárdulna, és akkor később adhatjuk hozzá az illatot is - több marad meg belőle.
Update: A Low állásban nem elég intenzív a folyamat, és utólag látom, hogy inkább a High fokozatot érdemes alkalmazni elejétől a végéig, mert akkor egyrészt gyorsabb, másrészt teljesebb a gélesedés és papírforma szerint követik egymást a fázisok (egyesítés-pudding-gélesedés-fázisszétesés-keverés-puffadás/emelkedés). Ha nem gőzölög, 75 fok Celsius körül már bele lehet tenni az illóolajakat, az illat megmarad. 85-90 fok között beletéve az illat nagy része elvész.
Ha teszünk bele fagyott kecsketejet is, figyelni kell rá, hogy nagyot hűt a masszán, és hirtelen összerántja. Ennek ellenére úgy vagyok vele, hogy jobb a meleg eljárás, mert ennél csak a viszonylag magas hőmérséklettel kell szembenéznie a tejnek, miközben hideg eljárásnál akár az egész folyadékot kecsketej adja, de azt lúggal keverjük, és egyesítés után a gélesedés során ugyanúgy felforrósodik a massza.    

Tehát:
A következő HP szappant úgy fogom elkészíteni, hogy az elején csak az alap összetevők mennek bele (zsírok, olajok, víz, lúg), megfőzöm a szappant, de nem engedem túlhevülni, és a formába öntés előtt egy híg, olajos - zablisztes - kecsketejes - illatos - színes masszát öntök hozzá, amivel átkeverem az egészet, ha lehet 70 Celsius alatti hőmérsékleten (nem lehet).
Így az alacsonyabb hőmérsékleten több hatóanyag éli túl, a híg folyadék pedig a gyors szilárdulás ellen dolgozik majd. Így biztos hogy nem lehet majd azonnal használni, de a legjobb eséllyel benne marad minden hatóanyag, amit már a lúg sem tud bántani és ez a fontos.
Update: 1500 g zsírból készült szappanhoz utólag kb. 2 dl (soha nem mérem ki pontosan) kecsketejes olajos illatmasszát hozzáadva, a 3 hetes szappan is elég puha, tehát a fenti modell szerinti HP érési idő szempontjából semmiképp sem tekinthető instantnak a CP-hez képest, ugyanúgy várni kell vele. Másrészt az érés előrehaladtával - az összetevők függvényében - ugyanúgy megkeményedik és tartós lesz. Az újabb szappanoknál már legfeljebb 1 dl superfat kerül, így nem lesz túl olajos vagy sokáig puha.
Update2: Míg a celofánban ugyan higiénikusan tárolható a szappan, továbbra sem szereti a bezártságot, és ha becsomagoljuk, miközben túl nagy a nedvességtartalma, illetve kánikulában nem tudjuk elég hűvös helyen tárolni, problémákat okozhat. Befülledhet, és "reakcióba léphet"  pl. a rákötözött rafiával is. Így a meleg eljárással készült szappanokat is tényleg több hétig érdemes szárítani csomagolás előtt - az összetétel függvényében.
Jobb megoldás celofán helyett vastagabb barna csomagolópapírt használni, ha már elég száraz a szappan, nem üt át, nem lesz olajos. Hátránya, hogy így nem látszik a szappan színe / mintája.
A csomagolás nálam azért fontos kérdés, mert sokszor csak egy pár darabot viszek el magammal táskában, pl. ajándékba, ami jó, ha dekoratív, de nem nyomódik meg, és nem ken össze semmit a táskában olajjal, virágporral. 
Ergo: csak az utolsó pillanatban érdemes becsomagolni bármibe. Addig karton doboz, árnyék, chill out. 

2016. május 17., kedd

Szegfűszeges újra-szappan

A hangok azt súgták, hogy nem telhet el hétvége szappanozás nélkül, különös tekintettel a Crock Pot jelenlétére. Volt egy doboznyi optikailag és érzelmi szempontból hibás szappanom, így az újraolvasztás mellett tettem le a voksomat. A végeredményt látva a közönségsiker és a tapsvihar elmaradt, egyedül állok zavart mosolyommal a színpadon. Zavart csend, és egy izzadtságcsepp gördül le a homlokomon. 
Igen, sikerült egy éppenpontkutyaszar-szerű csodát alkotnom. Az olvasztás természetesen nem lett tökéletes, nagyvonalúan szeleteltem a darabokat, utálok reszelni. A fehér pöttyök miatt kissé az őzgerinc sütire hasonlít, amiben kekszdarabok vannak. 
Mióta kijelentettem, hogy elég a csoki és élelmiszer-jellegű szappanokból, már csak olyat tudok készíteni. 
A tudatalattim bizonyára így áll bosszút, mert 6 évesen azt mondtam anyámnak, hogy cukrász szeretnék lenni. Ezt senki se vette komolyan, még én se, mert közben autóversenyző, autószerelő és pék is szerettem volna lenni. 
Később, 13 évesen a pályaválasztási tanácsadáson volt egy barna öltönyös, szikkadt úriember, aki fogadott minket, és a beszélgetésünk drámai pontján megkérdezte, mi szeretnék lenni. Azt mondtam neki, hogy "Ha tudnám, nem lennénk itt. Még nem próbáltam semmit, így nem tudok dönteni sem".
Ekkor anyámhoz fordult: 
"Ez esetben irassák be egy gyengébb gimnáziumba. A jegyeit látva az talán sikerülhet".
Cukrász így nem lettem, de a mellékelt ábra szerint mégis az vagyok. 
Nem kutyaszar tehát, hanem szegfűszeges szappan. Pár nap, és lehet hozzá dörgölőzni. 


Lenni vagy nem lenni.

Szegfűszeges szappan

2016. május 13., péntek

Caffe Latte szappan - az érzékek birodalma

A korábbi kudarcok után óvatosan nyúltam a kávéhoz, de a függők nem bírják sokáig koffein nélkül. Hideg eljárással készült, hihetetlenül tömör, nagyon karakteres darabok születtek. A korábbi kávés szappanban nem daráltam elég apróra a kávét, így néhol karcos lett, ezúttal igyekeztem ezt a hibát korrigálni. Mivel a masala fűszerkeverék mellett kakaóport is tettem bele, nem bírtam ellenállni a csokoládé-imitátor öntőforma csábításának. Tudom, korábban pont a csokival kapcsolatban írtam, hogy sem csapom be többé az emberek érzékeit, és nem készítek élelmiszer-jellegű szappant. Megtörtem, elbuktam, sajnálom. Persze nem igaz, nem sajnálom. 
Az indiai pecsétek nagyon szeretik, remélem, érés után okoznak majd pár kellemesen orientális percet. 

Caffe latte szappan armada

A kávés szappant azok is szeretik, akik nem kávéznak. 

A masala illata Indiába repít. 

Beindult a gyógynövény-szezon

A május már az érett tavasz ideje, jó az idő, sok a napfény, és az eső, minden virágzik, nyílik, fejlődik. Folyamatosan van mit gyűjteni a kertben. Az, hogy a boltokban folyamatosan, évszaktól függetlenül minden megkapható, elfeledteti velünk, hogy egy karnyújtásnyira elérhető egy sor hasznos alapanyag. Persze a zombik örülnek, ha túlélik a napi robotot, és nem foglalkoznak holmi útszéli gazzal, de hétvégén ne legyünk zombik.

Kaszálás előtt is végtelenül romantikus tud lenni a hátsó kert. Balra legelő, hátul fenyves.   
A kertünkben sok értékes növény található, egy részét Wendy ültette, más növényeket korábbi lakók hagytak maguk után, vagy csak a szél fújta oda. 
A kert a Tisza-gát, egy fenyves erdő és két legelő ölelésében található, természetes sövénnyel és egy akác-sorral határolva. Én csak madár-rezervátumnak nevezem, a csend és a friss levegő masszírozza az embert a mindennapi városi zizegés után. 
Van 3 bodzabokrunk, amelyekről naponta begyűjtöm a frissen kinyíló virágokat.

A bodza illata mindent átitat
Szellősen, kosárban szárítom, és tea, illetve gyógyolaj lesz belőle. Szeretjük a bodzaszörpöt is, de abban annyi cukor van, hogy inkább a teára szavazok. Álszent vagyok, ha anyám elém rakja, azért megiszom. Május és június hónapban, száraz időben érdemes szedegetni, minél rövidebb kocsányrésszel. 6 kg begyűjtött virágból 1 kg szárított növényünk marad. 
Külsőleg nyugtató hatású, köszvényre, fagyásra, pikkelysömörre, ekcémára is jó. 
A fekete bodzabogyót augusztusban lehet majd gyűjteni, abból lekvárt, és természetes festéket készíthetünk.

A mentát nehéz kiirtani, ha valahol jól érzi magát. 
A bodza mellett időszerű a menta gyűjtögetése is, leginkább 10-16 óra között érdemes végezni, mert akkor a legmagasabb az illóolaj tartalma. A virágos bimbók megjelenése előtt, szintén májusban gyűjtjük először. A növény töve felett pár cm-el kell elvágni a szárat, majd a leveleket leszedjük. Így a menta megújul, újra megnő, és a szezonban többször szedhetjük majd.

A csalán-szüretnek is itt az ideje, bár azt szeptemberig folyamatosan tart. 1 kg friss levélből kb. 20 dkg száraz csalánunk lesz. A gumikesztyű használata elég, nem kell búvárruhát ölteni hozzá.

A csalán hábortítatlanul tenyészik.
A hónap végén aktuális lesz még a hársfa virágának gyűjtése is, a háromnegyed részben kinyílt sárgászöld virágokra vadászunk. A kertünkben sajnos nincs, de már keresem a megfelelő fát, ami füstmentes helyen van. Az egyik legfinomabb gyógynövénytea készíthető belőle.

A zöldségesek által leselejtezett műanyag ládák ideálisak a szárításra. 
 
A levendula még kicsi, Wendy nagy szeretettel gondozza

Nemzeti Betyár Szappan

A pálmazsírral kapcsolatos orángután-, és esőerdő-probléma folyamatosan előtérbe kerül, amikor a szappankészítésről beszélgetek a Földlakókkal. Igen, az indonéz őserdőket kipusztítják, és a helyükre ültetett pálma inkább káros, mint hasznos, hisz a helyén már nem lesz dzsungel. 
Az ember elpusztítja az életterét, végső soron felszámolja magát, ami nem különösebben nagy probléma, ugyanakkor idegesítő, hogy állandóan lelkiismeret-furdalást érzek,  amikor a pálmazsírral teli dobozra pillantok. Zsír nélkül nem nagyon lehet normális szappant készíteni, az önmagában is használható olíva ott van ugyan, de azt hónapokig lehet várni, hogy használható legyen. Na azt azért mégsem.

Rozmaringos szappan
A külső és belső egyensúly megteremtése érdekében már régóta tervezem, hogy pálmazsír nélkül is készítek egy szappant. Valamit, ami nem holmi ázsiai alapanyagtól függ. Nem kell semmi egzotikus izé, nem kell a globalizációs témakörről meg a köcsög multikról szónokolni tovább.
Az álom a minap beteljesült, a projekthez Nyíradonyból, a messze földön híres Szilágyi tanyáról szereztem be a lehető legjobb minőségű mangalica zsírt, ahol az állatok boldogan élnek, amíg meg nem halnak. A disznózsír szappanos szemmel egyenértékű a pálmazsírral.
Az a tény, hogy tegnap óta megint nem eszünk húst, egy fikarsznyit sem csökkenti ennek a szappannak az érdemeit. Kis hasadás mindenki tudatába kell.

A szittya alkar-tetkós hipster betyárok is lehetnek sima bőrűek és illatosak, miközben a kihaló orángutánokkal és a pusztuló őserdőkkel mit sem törődve esznek a mekiben egy puszta burgert, és újra végigpörgetik aranyszínű ájfónjukon a pléjlisztjüket.
A legújabb, huszonakárhanyadik "alapreceptemen" ismét változtattam, de így az addigieknél minden vonatkozásban jobb szappant várhatunk (a lúgkalkuátor adatai alapján).
A Betyár szappanban a mangalica zsír mellett helyet kapott még a magyar legelőkön élő, stresszmentesen fejt tehenek tejéből készült joghurt, a déli napsütés által pirosra érlelt szegödi csípőspaprika, és a szent magyar földben fogant rozmaring olaja. Nyilván a tradícionális magyar konyha ízvilágát tükröző kókuszzsír, olívaolaj és hidegen sajtolt napraforgó olaj is felüti a a fejét a masszában. A paprika mellett egy adag vörös agyagot is rátöltöttem, mert véletlenül sem szerettem volna egy újabb rózsaszín szappant. Kiégtem. 
Majdnem kecsketejes lett, de délben rossz irányba indultam a Halász vendéglőből...tehát haza.  A kecsketej-dílerem, D. Feri meg hiába várt a telefejt tejeskancsóval.
Csak este 7 körül járt felénk, de nem tudtam addig várni, meg kellett oldanom a dolgot alvásidőben, mert egyedül szitteltem a két utódomat.
A szappan végül optikailag elég vonzó lett, de a teljes katarzisra még kicsit várni kell. A 24 órás várakozás után nem lehetett könnyen és nyom nélkül kivenni a formából, eléggé puhának bizonyult.
Érlelés, száradás, átalakulás után majd megmutatja, mit tud. Addig csendben várakozunk.

Az örvény motívum végigkiséri a projektet. 
        

A paprika és a vörös agyag együtt jól hozza a kívánt színvilágot. 

2016. május 10., kedd

Crock Pot a házban

Igen, egy ideje kerülgetem a forró kását, azaz a lassúfőző edényeket. Nálunk nem nagyon van ennek kultusza, de az angolszász vidékeken minden konyha alapfelszereltsége. A Crock Pot valójában egy márkanév, de gyűjtőfogalommá vált, és minden lassúfőzőt így neveznek az angolok.  Elvileg ez a cég fedezte fel a spanyol viaszt, és ők készítették az első ilyen elektronikus "lassúfőző" szerkezetet.
Ma reggel kaptam egy hírlevelet, melyben az egyik webáruház termékeit próbálják rám sózni, és automatikusan a konyhai eszközök felé terelődött a figyelmem, hátha. Bingo. Megvan, megtaláltam. 16.900 Ft helyett most 6900.-ért az enyém lehet. Tegyük hozzá, hogy ez egy kis csúsztatás, mert tegnap még 13.900 Ft volt az árukereső szerint. Nem kell a púder. 
Remélem az átverési kísérlet lelepleződése iránt érzett szégyenükben a 60 hónapos garancia esetleges érvényesítésekor eltekintnek majd a ténytől, hogy zsenge brokkoli és egyéb zöldségek párolása helyett  aljas módon lúggal marattam szét kívül-belül. 




A meleg eljárás előnyei:
Stabil, kontrollálható és teljes szappanosodás, a kész szappanban nem marad lúg. (Hideg eljárásnál a véletlen túlhűtés leállíthatja a szappanosodást, így lúg maradhat a szappanban).
Az ápoló anyagokat nem teszi tönkre a lúg, mert mire azok a masszába kerülnek a lúgot már "kifőzzük a szappanból".
Nincs túlmelegedés a formába öntés után, így akkor már nem kell mellette őrt állni.
Hamarabb használható a szappan (de nem azonnal, érdemes pihentetni).

A meleg eljárás hátrányai:
A kecsketej nem adhatja a teljes folyadékfázist, és utólag már nem adható hozzá olyan nagy mennyiségben, mint hideg eljárásnál.
Több időt vesz igénybe az elkészítése (de ha a hidegen öntött szappan hűtögetését is belevesszük, ez nem igaz).
Kevésbé lehet dekorálni.
A magas hőmérséklet veszélyes az ápoló anyagokra (Ez a hideg eljárásnál is ugyanúgy fennáll. Ha a túlmelegedés miatt újra kell önteni a szappant, akkor a sok plusz munka mellett bukjuk az illóolajokat és a többi drága anyagot). 

Ahogy korábban írtam, sima fazékban már kipróbáltam a hot process-t, és úgy is nagyon jó, stabil szappan született, de órákig kellett mellette ácsorogni. Akárhogy is van, mivel az öntőformám nem fér be a hűtőbe, így nem tudom hűteni a kész szappant, nyáron mindenképp a crock pot-ra szavazok, mert ez utóbbi a formába kiöntve már nem fog túlhevülni. Télen könnyebb dolgunk van.  

Keresem a választ arra a kérdésre, hogy pontosan hány fokos szappan-masszához adható hozzá a kecsketej úgy, hogy a benne lévő anyagok ne károsodjanak. Van aki 50 fokra esküszik, de találtam 70 fok körüli ajánlást is (amerikai oldalon). Ez utóbbi nagyon magasnak tűnik. 
Elképzelhető, hogy a szappanfőzés végén, az anyag hűlésekor még hozzáadható úgy néhány dl tej, hogy a massza még be tudja fogadni, de nem égeti szét, és formába öntés után az így hozzáadott felesleges folyadék egy - két hét alatt elpárolog. 
Ezt csak gyakorlatban lehet igazolni, de az biztos, hogy receptenként változni fog az eredmény.   

  



2016. május 4., szerda

Rodeo Drive - rózsaszín szappan a hétköznapok sztárjainak

Tündibündi hazaugrott a napfényes Kaliforniából a hóna alatt jókora adag „Hibiskus leaf” zacskózva you know. 
Akkor még nem tudtam, mi lesz vele, valami kaliforniai szappankölteményről ábrándoztam. Az egyik reggel „a milyen teát készítsek” – című elmélkedés közben kezembe akadt a fent említett zacskó. Beáztattam, de nem volt időm meginni, otthagytam, és elindultam dolgozni. Ez elég volt ahhoz, hogy beinduljon a dolog. 
Képzeletben a Rodeódrájvon jártam, ahova selyem köntösben és papucsban gurulnak le Beverlihillszi villájukból pink Bentlivel a filmsztárok, akik már túl vannak a csúcson, de még van nekik mit a tükörről felszippantani. A kocsi hamutartójában elnyomott vaníliás cigarettavégek, a visszapillantóból kisimult bőrű hatvanas díva köszön vissza. Hatalmas kalap, aranykeretes Dolcse Gábbánnáá napszemüveg, botoxtól dagadó kagylófényű ajkak.  
A lehúzott ablakon beáramlik a forró aszfalt narancsal keveredő illata, az út szélén vadon tenyészik a hibiszkusz, a rádióban épp a hellóájlávjút játtszák a dórsztól. 
A kesztyűtartóban egy kisméretű 9mm-es, áramlás van. Pálmafák, Práda, Guccsi, Verszáccse, Roleksz. 
Ezt az érzést csomagoltam szappanba, hogy amikor a napi iramlás után a falu szélén kiszállok a Skodából, és a megfakult  metálfényezésen megcsillan a lemenő nap sugara, biztosan tudjam, hogy a gumipók által kihorzsolt kezemet pár perc múlva egy rózsaszín agyagos, narancs illatú kecsketej szappannal fogom kényeztetni.  
Mert mindegy egy.
Hibiszkusz szappan.


Rózsaszín agyag és a szokásos szántás a szappan oldalán.

Akár szörfözni is lehetne a hullámain.

Összetevők: Pálmazsír, Kókuszzsír, olíva olaj, hidegen sajtolt napraforgó olaj, hibiszkusz macerátum, rózsaszín agyag, narancs illóolaj, ylang-ylang illóolaj, cédrus illóolaj, vanília macerátum. zabliszt, őrölt hibiszkusz levelek, kecsketej, hibiszkusz virág főzete. 

A szürke ötven árnyalata - Vájár szappan

Amikor még nagyon fiatal voltam, kerestem a művészi önkifejezés és a dekadencia minden formáját, legyen az vörösboros kóla, lehúzó zenék hallgatása (ez megmaradt) vagy sötét dolgok rajzolása. Ez utóbbi esetben sokszor használtam a szenet, amivel igazán drámai hatást lehetett elérni, és 16 évesen minden nap drámai volt.
Akkoriban, aki nem volt „Kjúros”, az is mindig sötétbe burkolózott. Minden nap megéltük, hogy a világvége bennünk van, minden nap tudattuk a világgal, hogy ami bent van, az van kint is. A 820-ba jártunk, ahol a fal feketére volt festve, és fekete hajú pultoslányok fekete ruhában sötét italokkal itattak minket. 
Évekig nem foglalkoztam a szénnel, mert fel kell nőni, be kell tagozódni, és nincs idő a fájdalomra.
Természetesen a nagy elméletek és az illúziók kora lejárt, így eljött az ideje egy kis retrospektív szakasznak. Szappanba kellett önteni ezt a dark derengést.  
Valami igazán markáns, férfiasan tökéletes, zord „teremtményt” szerettem volna alkotni. A kakukkfű, a neem olaj és a szén találkozása olyan, mint amikor az ember először ül UAZ-ban. 
Arcul csap, nem simogat. Nincs felesleges fecsegés, és glamúúr-napos kuponfüzet. Csak a lényeget kapod, és kapaszkodnod kell, mert rázós utad lesz.  Persze a látszat csal, ebben az UAZ-ban Merci motor kerreg.
A kakukkfű nagyon határozott karakter, nem annyira illat, mint amennyire átható érzés, nem kényeztet, hanem átveszi az irányítást az érzékelésed felett. A neem olaj akár gépzsír is lehetne, ami a szagát illeti, de őt nem is ezért szeretjük.  A szén felel a dramatikus optikai hatásért. Emellett mindhárom csodát tesz a bőrrel.  

Ez az első szappanom, ami meleg eljárással készült, ez a béna fordítása a "hot process"-nek. Igen, szeretek órákig a sparhelt előtt állni. Nem, nincs hőfokszabályozós sütőm, nincs duplafalú lassúfőző (Crock-Pot) edényem, és igen, egy recycled fazékban is meg lehet oldani, ha vállalod a teljes szőrtelenítést.

A zsírok és a folyadék szétválnak

A szétesés után az anyagot elkeverve géles masszát kapunk

Ezt leginkább selyemfázisnak nevezném, ezután besötétedik a massza. 
Nagyon érdekes katlan-fíling volt, akarom még. Látványos a massza alakulása, olyan, mint Izlandon sétálgatni valami kráter körül. Érzed, hogy élsz, hogy történik valami, hogy része vagy a világegyetemnek, és valami új minőség születik. Az ördög bábája lehetsz egy pár órára, nem érdekel, hogy mögötted ordít a gyerek, most fontosabb küldetésed van. Elemek, atomok, izzás. Minden, ami a kémiaórákon egy évtizeden át sikerrel elkerült az iskolában. 

Ez a szappan vájároknak, kohászoknak, kazánfűtőknek, targoncásoknak és kevéssé kifinomult szeretőiknek készült, akik ismerik az anyagot, retkes kombi passat-tal szaggatnak, és merev részegen is tudják a helyes választ arra a kérdésre, hogy „Beta vagy Gedore?”
Szintén adózok ezzel a munkával annak a két félévnek, amelyet a Miskolci Egyetem Bányamérnöki Karán töltöttem.    
Ha lenne fogaskereket ábrázoló pecsétem, az kerülne rá.  De nincs.
Viszont a melósokat ez nem is nagyon érdekli.

Aktív szenes szappan

A szürke ötven árnyalata

Szürkeség mndenütt

Akárhogy nézem, ez a kedvenc szappanom