Az első szappanfőzés

Mikor az alapanyagokat összeválogattam, még nem igazán volt arról képem, hogy mit is szeretnék, több napos válogatás után végül megrendeltem egy nagy pakkot. A főzésnél a két szomszédos, szappanfőzésben jártas Kriszta is megjelent, így egy nagy baráti összejövetel lett a dologból, 6 kisebb gyerekkel megtoldva. Épp hó volt, így a szánkózással lehetett tehermentesíteni a konyhát, és csökkenteni a zajártalmat. Az összes blogon azt írják, hogy főzéskor ki kell kapcsolni a családot, meg elküldeni a zavaró körülményként megjelenő gyerekeket és a férjet (ezt a férfiak nevében kikérem magunknak). Tény, hogy roppant idegesítő tud lenni alkotás közben a figyelemelterelő tényezők sora, de nálunk csak éjszaka lehet úgy szappant főzni, hogy nyugalom legyen, akkor viszont egyrészt már én is fáradt vagyok, másrészt a botmixer zaja kellemetlen az alvóknak (Nincs ajtó a konyhánkon). 

Persze, az is igaz, hogy a gyerekek is hamar megtanulják, hogy a nem az NEM, és most már nem piszkálják a lúgos edényt sem.  

Az első főzést kicsit túlvállaltam, összesen 5 fajta szappant készítettem egy nap alatt, 5 kg zsiradékból, mindenféle előzetes tudás nélkül. Igaz, a szappanfőző Kriszták egyike az első négyet végigasszisztálta, de este tízkor így is összecsuklottam, mire a romokat eltakarítottam. 

Itt is az egyensúly megtalálása a legfontosabb, mivel 1 kg zsiradék esetén is gyakorlatilag ugyanannyit kell mosogatnunk, mint 2 kg esetén, nem beszélve arról, hogy nagy tételben minden gazdaságosabb, és arányaiban kevesebb a hulladék is.

Másrészt ha nem készítjük jól elő a formákat és a szükséges eszközöket, vagy épp rendetlenség van a konyhában, lehet, hogy még 1 kg zsiradékot sem tudunk szépen beleönteni a formákba. 

A szappankészítés ránézésre nem agysebészet, mégis összetett folyamat, ahol a különböző összetevők, az objektív és szubjektív körülmények mind hatással vannak a végeredményre. Ráadásul nem laboratóriumban dolgozunk, így a előfordul, hogy akkor sem lesz tökéletes az eredmény, ha egyébként nem követtünk el semmilyen ordító hibát. 

Az én esetemben több porszem is bekerült a gépezetbe: 

1. SZILIKON FORMÁK 

Bevásároltam 5 db 1 literes gyümölcskenyér formát, gondolván, hogy ez jó lesz. 

Sajnos nem volt jó döntés (ilyen mennyiséget venni), mivel a gyümölcskenyér massza jóval könyebb a szappanhoz képeset, és mikor beleöntöttem a sűrű és nehéz anyagot, a közepe táján eléggé szétnyomta a formát. Ez széles őzgerinc-jellegű, széles szappanokat eredményezett, ami nekem nem annyira tetszik. 

Gyümölcskenyér formába öntött szappan

Praktikusabbak az erre készült műanyag és fa öntőformák (ilyenem még nincs), illetve az üres gyümölcsleves dobozok. Ez utóbbiaktól eleinte kissé idegenkedtem, de mára jóbarátaimmá váltak. Többféle kapható, így formailag változatos, és mielőtt a szelektív kukába kerül, még egyszer jó szolgálatot tesz. A virágmintás muffinformák nekem annyira nem tetszenek, de érdekes módon az emberek jelentős része ezeket keresi, emiatt muszáj ilyet is önteni. Másrészt ezeknél gyakorlatilag alig van felesleg, nem nagyon kell vágdosni sem. Ezeket érdemes öntés előtt  - a könnyű kiszedés érdekében - szilikonzsírral kikenni, és használat előtt kartonlapra/vágódeszkára helyezni, hogy könnyebben lehessen a képlékeny masszát nyugvóhelyére szállítani a konyhából. Ellenkező esetben a család nem vacsorázik :). 

2. PUDDINGOSODÁS 

Nem tudtam, hogy mennyi idő múlva történik meg a puddingosodás, tehát hogy a lúgoldat beöntése után egészen pontosan meddig kell botmixerrel inzultálni az anyagot. Az első két szappanál mire észbe kaptam, már igencsak besűrűsödött a massza, és elkezdett csomóssá válni. Kriszta épp a gyerekeit rendezte, és nem tudott figyelmeztetni. Ekkor már nem lehet szép muffin-formát önteni, és előfordul, hogy a szögletes formákba öntve is lyukacsos lesz a szappan belül. Az a tapasztalatom, hogy általában elég 30 mp és 1 perc közötti ideig kevergetni de ez erősen függ a hőmérséklettől. 

3. HŐMÉRSÉKLET 

A mézes/tejes/illóolajjal felturbózott szappant többnyire védeni kell a túlhevüléstől. Nos, mivel túl sokféle szappant készítettem rövid időn belül, nem volt elég időm arra, hogy a már elkészített masszák állagát figyelgessem. Emiatt volt olyan adag, ami bizony alaposan megsínylette a dolgot.

Nem szabad kapkodni, most már inkább egy fajtából készítek egy nagyobb adagot, úgy könnyebb kontrollálni a folyamatot, és cselekedni, ha túlmelegedne a massza. 

4. BÁZISOLAJ vs. SUPERFAT

Az első körben a drágább shea vajat és kakaóvajat is beleraktam a bázisolajok közé, ami egyrészt szárította és sűrítette a masszát, így kevesebb időm maradt az öntésre (esztétikai hibák lehetősége), másrészt többe kerültek ezek a szappanok, mint feltétlenül szükséges, annak ellenére, hogy az ápló hatás nem biztos, hogy így is érvényesül. Azóta csak a superfat-ként használok shea vajat és kakaóvajat, mivel a lúg úgyis "kivégzi" őket, miközben mindkettő érzékeny a hevítésre, és fokozott figyelmet igényelnek.  A kakaóvaj túlhevítés után nem képes többé megszilárdulni, ugyanakkor túl gyorsan lehűtve kicsapódik. A shea vaj túlhevítve kikristályosodhat.
Az én első szappanjaimban a bázisolajok között egyszerre volt jelen mindkét anyag 10-10%-ban, de most úgy gondolom, hogy a stabil végeredmény szempontjából ez inkább kockázatokat hoz, sikert kevésbé.     

5. VÉDŐRUHÁZAT
Igen vicces, amikor a friss szappanmassza az ember szemébe fröccsen, mert ilyenkor a szemével van elfoglalva, és nem a kedves kis virágmintás formákkal. A hosszú ujjú ruha, zárt cipő, szintén alap, mert az égő bőrrel is nehéz a formába öntés. Eddig megúsztam komolyabb balhé nélkül, de ki gondolná, a lúg tényleg éget.